Elsődleges és másodlagos formák (mellékvese-eredetű vs. agyalapi mirigy-eredetű)

A Cushing-kór két fő formában fordulhat elő a kutyáknál: agyalapi mirigy-eredetű (másodlagos) és mellékvese-eredetű (elsődleges). A két típus közötti különbség fontos, mert eltérő kezelési lehetőségeket igényelnek.

1. Agyalapi mirigy-eredetű Cushing-kór (másodlagos forma)
Ez a leggyakoribb forma, az esetek 80-85%-ában az agyalapi mirigy (hipofízis) rendellenes működése okozza. 

Ebben az esetben:
• Az agyalapi mirigy túl sok ACTH hormont termel, amely serkenti a mellékveséket a kortizol túltermelésére.
• Az agyalapi mirigy jóindulatú daganata (adenoma) vagy ritkábban rosszindulatú daganata állhat a háttérben.
• A kortizolszint folyamatosan magas marad, ami a Cushing-kór tüneteit okozza.
• A kezelés általában Vetoryl (trilostane) gyógyszerrel történik, amely gátolja a kortizol termelődését. Súlyosabb esetben sugárkezelés vagy műtét is szóba jöhet.

2. Mellékvese-eredetű Cushing-kór (elsődleges forma)
Az esetek 15-20%-ában a probléma közvetlenül a mellékvesékben alakul ki:
• A mellékvesékben egy jó- vagy rosszindulatú daganat alakul ki, amely függetlenül termeli a kortizolt.
• Az agyalapi mirigy ACTH termelése csökken, mert a szervezet érzékeli a magas kortizolszintet, de a daganat miatt a mellékvesék továbbra is túltermelik a hormont.
• Ebben az esetben a Vetoryl nem mindig hatékony, és ha a daganat operálható, akkor a sebészi eltávolítás lehet a legjobb megoldás. Ha nem lehet műteni, akkor sugárkezelés vagy gyógyszeres kezelés jöhet szóba.

Mindkét formában fontos a rendszeres állatorvosi kontroll és a vérvizsgálatok, mert a Cushing-kór progresszív betegség, amely kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet.