A mellékvese és agyalapi mirigy szerepe.

A kutya szervezetében a mellékvese és az agyalapi mirigy kulcsszerepet játszik a hormonháztartás szabályozásában. 

Ezek a szervek szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a szervezet megfelelő mennyiségű kortizolt termeljen. Ha ebben az egyensúlyban zavar keletkezik, az olyan hormonális betegségekhez vezethet, mint a Cushing-kór.

A mellékvese szerepe:

A mellékvesék a kutya veséinek tetején elhelyezkedő, kis páros mirigyek, amelyek többféle hormont termelnek, köztük a kortizolt. Ez a hormon alapvető szerepet játszik a szervezet stresszkezelésében, az anyagcsere szabályozásában, a vércukorszint fenntartásában és a gyulladások csökkentésében. A mellékvesék a kortizoltermelést az agyalapi mirigy jeleire reagálva szabályozzák.

Az agyalapi mirigy szerepe:

Az agyalapi mirigy (hipofízis) egy apró, borsó nagyságú mirigy az agy alján, amely fontos hormonokat termel. Ezek egyike az ACTH (adrenokortikotrop hormon), amely serkenti a mellékveséket a kortizoltermelésre. Az agyalapi mirigy folyamatosan figyeli a szervezet kortizolszintjét, és ennek megfelelően szabályozza az ACTH kibocsátását.

Hogyan vezet ez Cushing-kórhoz?

• Agyalapi mirigy eredetű Cushing-kór: Ha az agyalapi mirigyben egy daganat alakul ki, az túlzott mennyiségű ACTH-t termelhet, ami folyamatosan arra készteti a mellékveséket, hogy több kortizolt állítsanak elő. Ez a Cushing-kór leggyakoribb típusa.

• Mellékvese eredetű Cushing-kór: Ha a mellékvesében alakul ki daganat, az függetlenül az agyalapi mirigy szabályozásától is képes nagy mennyiségű kortizolt termelni.
Mivel ezek a szervek szorosan együttműködnek, ha valamelyik működésében zavar keletkezik, az egész hormonháztartás egyensúlya felborul. Ezért a Cushing-kór diagnózisa és kezelése nagy körültekintést igényel, hogy kiderüljön, pontosan melyik szerv felelős a túlzott kortizoltermelésért.